Országinformációk

Hivatalos nyelv: magyar
Főváros: Budapest
Államforma: köztársaság
Európai Unió tag: 2004. május 1-től
Közigazgatási beosztás: 19 megye és a főváros
Magyarország térképei
Az államhatár teljes hossza: 2 216,8 km
Legmagasabb pont: Kékes (1014 m)
Legmélyebb pont: Gyálarét (78 m)
Főbb folyók: Duna (magyarországi hossza: 417 km), Tisza (magyarországi hossza 596 km), Lajta, Rábca, Rába, Zala, Dráva, Ipoly, Zagyva, Sajó, Hernád, Bodrog, Szamos, Hármas-Körös, Maros
Legnagyobb tavak: Balaton (596 négyzetkilométer), Velencei-tó (26 négyzetkilométer), Fertő-tó (déli rész, 75 négyzetkilométer)
Magyarország területének megoszlása régiónként
Magyarország területének megoszlása régiónként
Fotó: Magyarország.hu

Földrajzi tájegységek: Alföld, Kisalföld, Nyugat-magyarországi peremvidék vagy Alpokalja, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegység, Északi-középhegység
Népesség (2004. január 1, előzetes adat.) : 10 117 000 fő
Népsűrűség (2003. január 1., előzetes adat) : 108,7 lakos/négyzetkilométer
Főbb nemzeti és etnikai csoportok: magyar, horvát, német, roma, román, szerb, szlovák, szlovén
A népességből (%)
az ezer főnél kisebb településen élők aránya 7,6
a kis településen (1 000 -10 000 fő) élők aránya 33,1
a közepes népességű településen (10 000 -100 000 fő) élők aránya 30,2
a nagy népességű településen (100 000 fő felett) élők aránya 29,1
Foglalkoztatási viszonyok : lásd Munkaerőpiaci helyzet
Főbb vallások: római katolikus, protestáns (református és evangélikus), görög katolikus, zsidó, ortodox
Nagyobb városok: (2001. január 31.) Budapest (1 775 203 lakos), Debrecen (211 038 lakos), Miskolc (184 129 lakos), Szeged (168 276 lakos), Pécs (162 502 lakos), Győr (129 415 lakos)
Közlekedési hálózat (1999. december 31.): vasút 7768 km (2530 km villamosított), közút 30 267 km
Egy főre jutó GDP (bruttó nemzeti össztermék, 2002): 1 668 803 Ft
Hivatalos pénznem: forint
Ünnepnapok

1. január 1. (újév)
2. március 15. (az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc kezdete, nemzeti ünnep)
3. május 1. (a munka ünnepe, Európai Unióba való belépés)
4. augusztus 20. (az államalapítás, Szent István király ünnepe, nemzeti és állami ünnep)
5. október 23. (az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének évfordulója, nemzeti ünnep)
6. december 25-26. (karácsony)
7. húsvét (2005. március 27-28..)
8. pünkösd (2005. május 15-16.)
9. november 1. (mindenszentek napja)

A Világörökség részei
Az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) Világörökség-listáján szereplő magyar értékek:

1. Budapesten a Duna két partjának panorámája és a budai Várnegyed; a budai oldalon a Petőfi híd budai hídfojétől a Gellérthegyen, a Tabánon át a Várhegyig és a Vízivárosig húzódó szakasz; a pesti oldalon a Margit híd pesti hídfojétől a Petőfi hídig terjedő terület az Országházzal (1987)
2. Hollókő, az ófalu 55 jellegzetes háza a Cserhát hegyei között (1987)
3. Aggteleki cseppkőbarlang-rendszer, Szlovákiával közösen (1995)
4. Pannonhalmi Benedekrendi Főapátság és temploma, a Millenniumi Emlékmű, a Kálvária és a Boldogasszony-kápolna (1996)
5. Hortobágyi Nemzeti Park, Európa egyik legnagyobb, védett füves pusztája, magában foglalva a hortobágyi kilenclyukú hidat, a Hortobágyi Csárdát és a Pásztormúzeumot (1999)
6. Pécs ókeresztény emlékeinek együttese: a temetkezési csarnok és annak festett sírkamrái (2000)
7. Fertő-tó és környéke, A Fertő-tó Európa legnagyobb sóstava. Területének háromnegyede Ausztriáé. A világörökségi cím Magyarországon kiterjed a Fertő-Hanság Nemzeti Parkra, a fertőrákosi településközpontra, a nagycenki kastélyra és az Esterházy-kastélyra. (2001)
8. Tokaj, a magyar történelmi borvidék fovárosa. A város a tokaj-hegyaljai borvidékkel együtt lett a Világörökség része. (2002)
9. Andrássy út, Budapest 2313 méter hosszú sugárútja, amely a Bajcsy-Zsilinszky úttól a Hősök teréig tart. (2002)